„Nem is tudom, mi a legjobb a mesefoglalkozásokban. [...] Csodálatos érzés, hogy nyugodtan megmutathatom magamat, szembenézhetek minden érzésemmel, mert mindig van valaki, aki elfogad, támogat, és teljes figyelmével ott áll mellettem."
A kiválasztott mesét ellazult állapotban hallgatjuk, hogy a történet belső képeket hívjon elő és mélyebben hasson.
A mese után rajzolsz – nem szépet, hanem igazat. A kezed hozza elő, amit a lélek megmutatni kész.
.png)
Megnézzük, mit üzen az alkotásod. Közösen keressük a motívumokat és azt, mit mutat most számodra a mese.
A mese képei és szimbólumai finoman segítenek felfedezni azt, ami benned már régóta ott van, csak eddig rejtve maradt.
Amikor úgy érzed, nem tudsz továbbmenni, a mese segíthet kimozdítani a belső "homokszemet" gyengéden, de határozottan.
A foglalkozások után gyakran jelenik meg a felismerés: minden összefügg, és a változás kulcsa ott van benned.
„Én azért jöttem meseterápiára, mert nehezen mondtam el, hogy mit érzek, és mindent magamban próbáltam elintézni. [...] Most már sokszor beszélgetek hozzám közel álló emberekkel olyan dolgokról, amikről eddig nem. Tanácsot kérek tőlük a döntéseimhez és megkérdezem a véleményüket sok mindenről."
„Megtanultam észrevenni saját értékeimet, és ezzel együtt könnyebben láttam meg másokét is. Új hobbim lett, kórusba járok énekelni, és végtelenül fölszabadít. Örömömet lelem az életben. Egy ideje reggelente nem fáradtan, hanem jókedvűen kelek fel, így állok az új nap elé."
„Amikor beszéltünk a választott jelenetről, az érzéseinkről, hogy kapcsolódik-e hozzá valami élmény, akkor volt egy olyan érzésem, hogy az embert jobban meg tudjuk ismerni, megtaláljuk a belső énjét, amit a hétköznapokban nem látunk."
Igen. A népmesék archetípusai nem gyerekeknek "kitalált" történetek – ősi szimbólumokat hordoznak, amelyek a felnőtt élet kérdéseire is mély válaszokat adhatnak. A meseterápia önismereti folyamat, nem életkorhoz kötött, azonban a módszer 12 éves kor felett alkalmazható, én magam pedig főként felnőttekkel foglalkozom.
Teljesen. Nem a rajz szépsége számít, hanem az, amit megjelenít. Elég, ha a kezed hozza a képet – akár pálcikaemberek formájában. A folyamat attól még mélyen érvényes.
Nem akadály. A nyitottság éppen elegendő. A mesei szimbólumok, archetípusok ugyanúgy dolgoznaka tudatalattalunkban akkor is, ha amese megérint vagy ha nem tetszik, nekünk csak meg kell engedni a segítésüket.
Kedves Látogató,
Barcza Katalin vagyok, meseterápiás szakember, rajzelemzési szakértő, Belső utazás-vezető és ugyanakkor úton járó, mint bármelyikünk. Ez az út, az életünk útja gyakran simán halad, szelíden kanyarog, máskor viszont akadályok, nehézségek tarkítják. Olykor jó volna, ha valaki támogatna ezek leküzdése közben, nem csak az oly fontos együttérzéssel, hanem szakmai tudással is.
Ez a támogatás volt fő célom, amikor elvégeztem a Kincskereső Meseterápiás Módszer diplomára épülő képzését a Lelki Egészségvédő Alapítványnál. Azóta ezt a módszert tartom fő eszközömnek, hogy a hozzám fordulók könnyebbséget kapjanak. Tudattalan tartalmakkal, szimbólumokkal, archetípusokkal találkozunk önismereti munkánk során, s részünk van alkotói folyamatokban is. Ősi, mitikus történetekkel dolgozunk, amelyek olyan lelki rétegeket érintenek, amelyek mindannyiunkban közösek, s aktiválni tudják saját belső kincseinket, életerőnket.
Maga az Út, amelyen járunk, egyedi, gyönyörű, csodálatos. Minden élet egy varázslat, minden ember kincseket hordoz önmagában. Ezeket szeretném a mesék képeivel átadni, láttatni.